Egy cég vagy szervezet informatikai rendszerének védelmét ma ilyen megközelítés szerint szokás megtervezni. Például a CobIT rendszer egy ilyen megközelítésre épül.

Gyakran - bár nem tudatosan - magánszemélyek is hasonló elvek alapján védekeznek. Igaz, néha alaposan mellényúlnak. Ez a cikk például arról szól, hogy az emberek - gyakran a média keltette tömeghisztéria hatására - bizonyos kockázatokat (amelyeknek szinte elenyészően kicsi a valószínűsége) túlértékelnek, és azokon tépelődnek, míg más kockázatokat (dohányzás, autóbaleset) szinte észre sem vesznek. Eszerint az írás szerint a terrorizmus jelent szinte elhanyagolható kockázatot, éves szinten kb. annyian halnak meg tőle (az USÁ-ban), mint pl. villámcsapástól. Igaz, gyakran más szempontok is vannak egy védelmi intézkedésről szóló döntés esetén, mint az, hogy az mennyire hatékony, ilyen például, hogy lehetőleg minél kevésbé lehessen felelősségre vonni vagy kirúgni azt, aki a döntést hozza.

Ez az én személyes blogom, amit benne írok, az az én saját, személyes véleményem. A blogomban szereplő tartalom a Creative Commons CC BY licenc szerint (azaz a szerző és a forrás megnevezésével) szabadon felhasználható.